Múltidéző - Vállalkozásra vállalkozva, 2011

A jelentősebb anyagi és fejlődési deficittel rendelkező országok esetében, mint Románia, sarkalatos kérdés lehet a vállalkozók - ezen belül a vállalkozónők - megjelenése. 

A vállalkozók közt megjelenő női szereplők egy komplex innovációs gyakorlat meghonosításáért felelősek, amely társadalmi szinten komoly változást generálhat. Ez a változás több évszázados gyakorlattal való szakításra enged következtetni. A kérdés megismerése igen összetett, nehezen megfogható, többtényezős folyamat megértését feltételezi.

A probléma az örökség és újítás kulcsfogalmak köré szerveződik. A hagyományos társadalmi szerep áthagyományozódása és újratermelése mellett megjelenik a szocializmus által (is) elindított egyfajta modernitás. Tradicionális társadalomról van szó, amelyben a nemi szerepek meghatározása évszázadokon át beidegződött normarendszert követ.

Mindezt viszont gyökeresen módosította az erőltetett urbanizációt és modernitást hozó szocializmus. Nem felszámolta, tulajdonképpen kibővítette ezeket a társadalmi nemi szerepköröket. A szovjet társadalomerkölcs a nők számára egy paradoxont foganatosított és hagyott örökbe: a nemi egyenlőség hangoztatása és meghonosítása mellett a korábbi minta szerinti „háziasszony-” és anyaszerepet nem vette el a női társadalomtól. 

Így a nőknek a XX. század második harmadától kettős, vagy többes teher elviselésére kellett vállalkozniuk. A Romániában élő nők számára a szocialista korszak négy évtizede átadta az esélyegyenlőség, az önmegvalósítási vágy és törekvés szellemét, viszont az ehhez vezető útvonal térképét már kevésbé.

Bátor, vakmerő, újító, válságmenedzser 

A női vállalkozók csoportjának társadalmi innovatív szerepe tehát nemcsak a gazdasági tevékenység szempontjából (mint profitszerzés, vagy térségi, területi fejlődés előmozdítói) jelentkezik kihívásként. Tény, hogy ez a csoport többszörösen újító lehet a közösségek életében.

Vakmerő, mert anyagi kockázatot vállal, ami nem a tradicionális mentalitás része. Ugyanakkor bátor, mert önbizalommal vág bele egy olyan tevékenységbe, melyre mintát nem kapott.

Emellett újító, mert valami olyan tevékenységet talál ki magának, mely eddig nem, vagy nem ilyen módon volt jellemző közvetlen környezetére, és mert piacot teremt termékének, szolgáltatásának.

Ugyanakkor krízismenedzser is, mert megtalálja a módját a nehéz helyzet megoldásának és a családi jövedelem kiegészítésének. Mindezt a család és gyermeknevelés hanyagolása nélkül, azaz a hagyományos szerepkészlethez hűen.

Nem utolsó sorban pedig a munkanélküliség elkerülésére dolgoz ki egy módszert, azaz megpróbálja orvosolni a munkaerőpiaci deficitet.

A posztkommunista országok által átélt átmeneti periódus számos gazdasági-társadalmi változást indukált. Romániában is igen jelentős a nem szektor kiépülése, működése és fejlődése. A magánszektor kiépülését főként a vállalkozások megjelenése képezte, és a gazdasági életben a nagyvállalkozások mellett egyre nagyobb szerep jutott a kis- és középvállalkozásoknak. A társadalomkutatók szerint egy alakulóban levő piacgazdaságban teljes mértékben társadalmi innovációnak és társadalmi szereptanulásnak minősül a vállalkozói magatartás: a korábbi szocializációs magatartás és gondolkodásmód megtanulása. Ami nagy kihívás a rurális szférában vállalkozók számára.

Az interjús és kérdőíves kutatás alapján végzett szociológiai vizsgálat nyomán két erdélyi megye vállalkozónői populációjának leírása vált lehetővé. A kutatás során 518 vállalkozónőt kérdeztünk, illetve 31 nővel folytattunk interjús beszélgetést.

A család mindenekelőtt 

Az empirikus adatok alapján megállapíthattuk, hogy a tipikus vállalkozónő középkorú, középfokú végzettséggel rendelkezik, házas és két gyerek édesanyja. Valamivel magasabb iskolai végzettségűek, mint a nem vállalkozó székelyföldi társnőik, nyitottabbak a továbbtanulásra, önképzésre, jobban beszélnek románul az átlagos székelyföldi nőknél, illetve többen beszélnek angolul is.

Igen magas a társadalmi hagyományos női szerep iránti elkötelezettség, mely meghatározza a vállalkozáshoz való viszonyulást is. A nők többsége számára a vállalkozásnak a családi élettel feltétlenül összeegyeztethetőnek kell lennie, illetve többnyire másodrangú a család mellett minden: egyéni önmegvalósítás, szakmai siker, karrierépítés.

Az életkor fontos meghatározója a vállalkozásindítás okainak, a vállalkozó magatartásnak és identitásnak, a vállalkozói típusnak. Ennek ellenére hipotézisünk, miszerint a munkaerő-piaci szocializáció fölöttébb meghatározó lenne, csak részben igazolódott, és főként az életkor tekintetében bizonyult helyesnek.

Az idősebb és fiatalabb vállalkozónők másfajta stílust, magatartást tanúsítanak egy sor vállalkozással kapcsolatos kérdésben: az idősebbek, a kisebb kockázatvállalók inkább szervezeti vállalkozók, a fiatalabb nők azok, akik jelentős anyagi kockázatot is készek felvállalni, rugalmasabbak, bátrabbak, másféle „területek” iránt is nyitottak a vállalkozásban, ők sokkal dinamikusabb vállalkozók.

Egy kialakulóban levő, de atomizált vállalkozói réteget találtunk, melyre a vállalkozói kultúra kevéssé jellemző. A női, anyai, feleségi identitás csupán mintegy kiegészítőjeként találkozunk a vállalkozói identitással. A vállalkozói ideálok kevésbé inkorporáltak. A kulturálisan beágyazódott, vállalkozókkal szembeni enyhe közösségi előítélet és „kollektív gyanú” a vállalkozói tevékenység állandó aluldimenzionálását termeli és folyamatos magyarázkodást vált ki a nők körében.

Ugyanakkor szinte kizárólag kis egyéni történetek, elgondolások, tervek uralják a nők vállalkozással kapcsolatos elképzeléseit. Női, avagy vállalkozónői érdekvédelmi szervezetek alig vannak vagy egyáltalán nincsenek. Illetve amennyiben vannak, csak és kizárólag formálisan léteznek. A társulás, a közös forrásszerzés, a kollektív érdekérvényesítés még csak kísérlet és elszigetelt gyakorlat erejéig sem tapasztalható.

Főként kisvállalkozásokat működtetnek ezen személyek, és vállalkozásaik a tradicionálisan női szerepkörhöz köthető területen működnek. Leginkább élelmiszer- és vegyesüzletet működtetnek, női szépségiparban dolgoznak (fodrászat, manikűr, pedikűr), virágüzlet és ajándékbolt, élelmezésre profilírozódtak (pékség és cukrászda, vendéglő, kávézó, catering-cég működtetése), textiliparban képviseltetik magukat (új és használt ruha és cipőüzlet működtetése, ruhakészítés), vállalkozásaik nőkre fókuszáló szolgáltatásokat céloznak meg (menyasszonyiruha-kölcsönzés, tortakészítés, torna).

Kevés és elenyésző az üzleti (könyvelés, pénzügyi tanácsadás), illetve üzleti szolgáltatás (fordítás, pályázati tanácsadás) típusú vállalkozások és vállalkozók száma. Az is egyértelműen kiderült számunkra, hogy főként kereskedő típusú vállalkozásokat találni. Ugyanakkor gyakori a szolgáltatással kapcsolatos tevékenység végzése is vállalkozásokon belül, viszont nagyon alacsony azok száma, akik valamilyen termelő tevékenységet folytatnak.

Kereskedő, szolgáltató, termelő 

A vállalkozói döntésben a taszító tényezők jelentősebb hatására nem sikerült elegendő bizonyítékot találnunk: létezik egy csoport, mely kényszervállalkozónak tekinthető, de korántsem olyan nagy kiterjedésű, mint ahogyan előzetesen feltételeztük. Többnyire eszközvállalkozókat találni populációnkban, azaz olyanokat, akik főként egy jobb megélhetés, nyugodtabb családi élet, kényelmesebb hétköznapok elérésének eszközeként indították vállalkozásukat.

Nagyon elenyésző azok száma, akiknek a vállalkozás egy cél volt: régi álmuk, vágyuk volt egy önálló, saját elképzelésük szerinti munkahely, munkalégkör létrehozása. A függetlenség igen fontos motiváló hatással jelentkezik: akik nem valami kényszer hatására vállalkoznak, azok esetében a függetlenség, a jövedelem, illetve a rugalmas munkaidő volt a legfontosabb motiváció.

Négy szempontcsoport mentén megrajzoltuk a női vállalkozói ideáltípusokat. A feladat, a végzett munka típusa szerint megállapítottunk kereskedő, szolgáltató, illetve termelő típusú vállalkozót. A vállalkozás és személyes életút összekapcsolódása szerint beszéltünk kvázi véletlen, eszköz- és cél-vállalkozónőkről.

A vállalkozói ideák szerint azt mondhatjuk, hogy a vizsgált populáción belül találni technokrata vállalkozót, de profitorientált, karrierépítő, és hobby-vállalkozót is. Motiváció szerint pedig meglátásunk szerint négyféle székelyföldi vállalkozónő-típust lehet beazonosítani: nyomkövetők, munkavágyók, nagyravágyók és számlavágyók.

A családi jövedelem-kiegészítés tagadhatatlanul fajsúlyos ténye mellett az egyéni (női) individualizáció fontossága is megjelenik. így számukra a siker is egy szerényebb skálán mozog: vállalkozásukat már akkor sikeresnek mondják, ha nem veszteséges, dicsekvésbe soha, objektív helyzetértékelésbe is ritkán bocsátkoznak.

A profitszerzés vágya szinte meg sem jelenik a narratívákban. Számukra a siker sokkal inkább a családi női, feleség- és főleg anyaszerep, és a vállalkozást működtető „üzletasszonyi” szerep harmonizációja jelenti az „igazi” sikert.

***

A kutatás és a doktori munka témája Románia két megyéjében a kis- és középvállalkozók körében megjelenő női szereplők vállalkozásindítási, -menedzselési motivációinak szociológiai módszerekkel történő vizsgálata volt. A kutatás terepe Székelyföld, annak jelentős részét kitevő, adminisztratív módon beazonosítható területe, Hargita és Kovászna megyék.

Célunk a vállalkozónők szociodemográfiai profiljának leírása, a tapasztalt vállalkozói magatartás kulturális és területi összefüggéseinek felmérése volt.

Emellett a vállalkozások típusait vizsgáltuk, valamint a vállalkozások működtetési logikájára vonatkozó egyéni vagy kollektív módozatok leírására és családvezetési mintákkal együttes viszonyrendszerben való megragadására törekedtünk.

Forrás: Élet és Tudomány, 2011. április 29.

Megjegyzések

NÉPSZERŰ BEJEGYZÉSEK

Százezer eurót keresni? Lili Radu kézitáskákkal foglalkozó vállalkozóként keresi meg ezt az összeget - Alapítónők Németországban

Pályázati lehetőség mentori gyakornoki programra

Múltidő - Egymást segítik itthon az üzletasszonyok, 2006

MINDEN BEJEGYZÉST listázva a kék nyílra kattintva megtalálsz

További lehetőségek

ÍRJ NEKÜNK, ha kérdésed vagy javaslatod van :))

Név

E-mail *

Üzenet *

Nyilatkozat

A Nőicégek.hu tematikus honlapon indított hírlevélre feliratkozással egyidejűleg Ön hozzájárulását adja, hogy ettől a honlaptól - esetlegesen akár reklámot is tartalmazó - elektronikus levelet fogadjon.
Valamint kijelenti, hogy az online űrlapon megadott email címe szervezeti használatú.
A feliratkozáskor kapott adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át.
A hírlevélre feliratkozás bármikor egy kattintással megszüntethető a levelek alján található link segítségével.

Összes oldalmegjelenítés