Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért hoztuk létre a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátorítják és segítik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2019. december 14.

Múltidő - Struccok a kávézóban, 2004

Sok nő kezd vállalkozásba, mert nem tehet mást. Alkalmazottnak túl képzett, öreg, netán pályakezdő vagy kisgyermeket nevel. A kényszer kreatívvá tesz. 

A struccok könnyen elcsúsznak. Nem néznek a lábuk alá, csak futnak meredt fejjel előre. Nem számít sem a karám fala, sem az aprócska struccpalánta. A strucc könnyen lábát töri, akkor pedig ki kell tekerni a nyakát. De nem csak ez a baj a struccokkal. Soványkák is. A 120 kilós madárnak legfeljebb negyede hús, a többi toll, bőr, szaru és csont. Egy évig etetik mire embermagasnyira megnő, akkor levágják. Feltéve, hogy van rá kereslet.

Magyarországon több mint négyszázan tartanak struccot, de legfeljebb féltucatnyian tenyésztik nagy tételben. A strucchús még nem divat itthon, külhonban annál inkább. A német, holland francia felvásárlók viszont egyszerre 150 madarat vesznek. Nekik csak a húsa kell, a többi megy a szemétre.

Kár, mert a strucc a környezetvédők álma: minden porcikája hasznosítható. A bőréből táska, csizma, öv és golfkesztyű készül, háját a kozmetikai ipar hasznosítja, a lábujján képződő szaruval gyémántot csiszolnak, a lába lámpaállványként szolgálhat, tojásából pedig dísztárgyak születhetnek. Ha lenne rá vállalkozó. De nincs. Magyarországon alig akad néhány strucchasznosító.

Hogyan lehet nálunk struccot tenyészteni? - Nyikosné Konkoly Rozália 1992-ben tette fel először ezt a kérdést a földművelésügyi minisztérium illetékesének. Tréfának vették, pedig ő komolyan gondolta. A visszakapott 15 hektárt szánták erre a célra. A család vendéglátózott tovább, de a struccügy csak nem hagyta nyugodni őket.

Két évvel ezelőtt vettek egy famíliát. Egy kakast és két tojót: a feleséget és a barátnőt. A strucc család ugyanis mindig háromtagú. Egy már „bizonyított" madárért - legalább hetven tojása volt az előző szezonban - kétszázezer forintot kémek. A kakasért se kevesebbet. A kis- csibék ára ma 15 ezer forint, de ha saját tojásból keltetik, megvan 2500 forintból.

- A keltetőgép milliókba kerül és nekem nem volt ennyi pénzem - mondja Nyikosné. Szerencsére megismerkedtem a Magyar Üzletasszonyok Egyesületével. Onnan kaptam kölcsönt.

- Tíz évvel ezelőtt a Nők Világbankja Magyarországi Egyesülete néven alakultunk meg tízezer dollár alaptőkével. A pénzt nem éltük fel, hanem kölcsönadjuk alacsony kamatra - magyarázza Kamarás Györgyi, a Magyar Üzletasszonyok Egyesületének elnökségi tagja, maga is vállalkozó.

A kissé puccos nevet két éve vették fel, de nemsokára ismét változtatnak rajta. Nem illik ránk - mondja a belvárosi ruhaüzlet tulajdonosa. - Mi nem vagyunk nagy hatalmú cégvezetők, vállalkozásaink többségét kényszer szülte.

Egyszerűen meg akarunk élni. Dolgozni akarunk akkor is, ha túl képzettnek, idősnek vagy sokgyerekesnek tartanak bennünket a munkaadók. A magyar vállalkozások 92 százaléka egy-két személyes cég. Ők a kishalak, akiket minden gazdasági változás megvisel. Márpedig az állami szabályozók gyakran változnak.

A női vállalkozók többszörös hendikeppel indulnak. Már az alaphelyzet rossz. A hagyományos női szerepek inkább hátráltatják az üzleti érzék kibontakozását, mintsem segítenék. Nehezebb vitatkozniuk főként egy férfival. Vidéken még egy üzleti vacsora is szóbeszédre adhat okot.
A nők empatikus főnökök: nem szeretnek kritizálni, kirúgni meg még kevésbé. Kezdő vállalkozásukat sem vihetik teljes szívvel, hiszen annak legalább a felét már elfoglalja a család. Ám, ha belevetik magukat a munkába, nehéz őket visszafogni.

A kezdők gyakran nem tudják, mennyi veszteség szükségszerű és mikortól felesleges áldozat. Egy társnőnk mindenét elvesztette egy Balaton-parti üdülőn és egy elveszett banki nyilatkozaton. Egy másik alulbecsülte a hivatalok játékterét az engedélyeztetési eljárásokban. Csődbe ment.
Néha melléjük pártol a szerencse. Két fiatal lány például parányi kávézót nyitott a belvárosban. Korábban ugyan színháztörténetet tanultak, de ehhez illő állást hiába kerestek. Luxus tengerjáróhajón dolgoztak két évet. Keresményüket tették fel erre a csöpp helyre. Ma már előre kell asztalt foglaltatni ahhoz, hogy leülhessünk. Itt hallottam először az ócsai struccokról is.

- Az egyesület fő feladata a tanácsadás, a lendület megadása - mondja Kamarás Györgyi. - Sok vállalkozás létezik, a fő mozgatórugók mindenütt ugyanazok. Ezekről beszélgetünk havonta egyszer klubdélutánjainkon.

- Az egyesület rendezvényén tálaltam fel először struccsonkát. Mindenkinek ízlett - meséli Nyikosné. - De a hús árusításában rejlő lehetőségekről meg kellett győznöm a Vámház körúti vásárcsarnok kereskedőjét. Nem volt túlságosan nehéz. Ő is nő, egy nyelvet beszélünk.

***

A NŐI KERESŐTEVÉKENYSÉG látványos bővülése új tendenciákat hozott Európában: a női munkavállalók öntudatos, egyre jobban képzett és munkájuk iránt elkötelezett csoportjai léptek be a munkaerőpiacra. A karrier és a családi célok együttes megvalósítása miatt egyre rövidül a gyermekszülés miatt beiktatott „szünet".

A két szerep összehangolására különösen ideálisnak tűnik a saját vállalkozás, amely nagyobb rugalmasságot biztosít tulajdonosa számára - állítja Nagy Beáta szociológus. - Az önfoglalkoztatás lehetőséget ad a munkakarrier kiterjesztésére.

A nők által működtetett vállalkozások többsége három területre korlátozódik: a kereskedelemre, a vendéglátóiparra és a szolgáltatásokra. A felfutóban lévő innovatív szakmákat átengedik a férfiaknak. A fenti nyugati tendenciák azonban csak részben igazak a magyar üzletasszonyokra.

Honfitársnőink például szívesen indítanak céget a pénzügyi szektorban és kevésbé szorulnak be a tradicionális munkakörökbe. A női vállalkozók aránya hazánkban lényegesen nagyobb - meghaladja a negyven százalékot -, mint Európa többi részén, ahol átlagosán 25 százalékra tehető. A magyar üzletasszonyok fele azonban nem főállásban, hanem mellékállásban vállalkozik.

Forrás: Népszabadság, 2004. november 6.