Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért hoztuk létre a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátorítják és segítik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2019. december 17.

Múltidéző - A vállalkozónők otthon éppúgy helytállnak, mint bárki más, 2006

A középiskolás lányok zöme még ma is azt gondolja, a vállalkozás férfimunka, mert ők a bátrabbak, kockázatvállalóbbak. A vállalkozónők azonban állítják, korántsem ezek a siker legfontosabb tényezői. 

Minden sikeres nő mögött egy bődön kávé és egy vagon mosatlan van - fordítja ki a mondást, amely szerint minden sikeres férfi mögött ott áll egy nő, Bernáth Ágota, a több százmilliós forgalmú Bervina hajtószíjgyártó cég tulajdonosa.

Persze a kérdésre, hogy mitől lesz sikeres egy női vállalkozó, azért korántsem ilyen egyszerű a válasz. Ez derül ki a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány több mint évtizednyi gyakorlatából is. Bár a kávénak kétségtelenül fontos szerepe van abban, hogy a háztartási teendőket is abszolválja az a nő, aki vállalkozásra adta a fejét. Ezzel ugyanis otthoni teendői általában jottányival sem csökkennek - miként ezt több felmérés is igazolja, köztük a SEED munkatársainak elemzései és esettanulmányai.

Az összes magyar vállalkozó harmada nő, jellemzően azonban kisebb cégeket vezetnek - annak ellenére, hogy legalább annyira képzettek, mint a férfiak. Ez következhet a neveltetésből. Az alapítvány tíz éve végzett felmérése szerint az akkori tizenéves fiúk jóval nagyobb arányban készültek vállalkozónak, mint a velük egyidős lányok. A tinédzser lányok többsége úgy gondolta, a fiúk inkább vállalnak kockázatot, rátermettebbek a vállalkozásra, és egyébként is az ő dolguk a család eltartása. (Nincs mit csodálkozni, hogy a vállalkozónőt is megvárja otthon a mosatlan.)

A gyakorló vállalkozó asszonyok azonban már egészen más válaszokat adnak arra a kérdésre, miért sikeresebbek férfi kollégáik. Mindössze tizedük gondolja úgy, hogy sikerük titka bátorságuk, kockázatvállalóbb magatartásuk. A nők vezette vállalkozások szerényebb méretének oka - véleményük szerint - az, hogy a munka mellett a család ellátása, a háztartás üzemeltetése is rájuk hárul.

Feltehetően a hagyományos szereposztás elfogadásából is következik az, hogy a nők zöme kényszerből lesz vállalkozó. Ez derül ki a SEED 15 esettanulmányából, amelyet sikeres kisvállalkozó nőkkel készítettek.

Bár közülük néhányan a családból hozták a vállalkozási kedvet - mint a most éppen vendéglős Lengyel Ágnes, aki kereskedőfamília sarja -, többségük azonban kényszerűségből döntött úgy, hogy saját lábára áll.

Az idők lassú változását talán az mutatja, hogy a legfiatalabbak - a harminc körüli kávézótulajdonos Gróf Ágnes és Németh Zsuzsanna -, igaz, egy bölcsész- tudományi „kanyar” után, de már tudatosan készültek vállalkozónak. Miként tudatosan határozták el, őket a vállalkozás nem fogja bedarálni: miközben száz százalékig üzletasszonyok, otthon száz százalékig magánemberek akarnak lenni. Hogy ezt sikerül-e majd családanyaként is megvalósítaniuk, egyelőre a jövő titka.

A változtatás kényszere sokszor egzisztenciális okokból, máskor váratlan vagy éppen tragikus élethelyzetből fakad. Az angol-történelem szakos Bernáth Ágota - például nem gondolta volna, hogy egy - csak nemzetközi piacra termelő - hajtószíjgyártó cég tulajdonosa és menedzsere lesz. Még akkor sem, amikor mérnök férje saját szabadalmára alapozva vállalkozást indított. Később pedig - amikor súlyosan megbetegedett - elkezdte szisztematikusan átadni feleségének a irányítási, kutatás-fejlesztési tapasztalatait. Ennek tíz éve. Ágota ma már kellő határozottsággal vezeti a 15 fős céget, amelynek korábbi adósságait is sikerült ledolgoznia. Feltehetően ebből az időszakból származik a bankok iránti averziója. Úgy véli, a vállalkozást hitellel terhelni nem szabad.

Ezzel a véleményével nincs egyedül. Az első vállalkozásával csődbe futó orvosnő, Ungár Myrtill - aki ma már három üzemorvosi rendelőt működtet - ezt úgy fogalmazza meg: a hitel megöli a vállalkozást.

Az eladósodáson kívül azért más csapdák is leselkednek a kezdő vállalkozókra, és ez feltehetően teljesen független attól, hogy férfi vagy nő az illető. Ilyen - például - a rosszul megválasztott üzletág. Barra Mária, aki rádiós szerkesztőből lett kényszervállalkozó, először gyerekruhák tervezésével, varratásával gondolta megkeresni a megélhetésrevalót. Hamar belebukott, és első elkeseredésén túljutva, úgy döntött: ad magának még egy esélyt, mégpedig a kommunikáció terén szerzett évtizedes gyakorlatát kamatoztatva. Ennek tíz éve. Ma már intézetként működnek, egy 120 négyzetméteres - ahogy ő mondja - komplexumban. Kidolgozta saját módszerét, kialakított egy saját csapatot, és kommunikációs tréningből most írja doktori disszertációját.

A kisvállalkozóknak sokszor jelentenek szinte leküzdhetetlen akadályokat a szigorú uniós előírások. A kávézótulajdonos lányok is erről panaszkodnak, de a szegedi lakótelepen cukrászkodó Szabadi Istvánné is ezért gondolja: ő már csak marad a kicsik között a legnagyobb. A növekedéshez - az uniós minőségbiztosítási rendszer előírásai miatt - nagyobb üzlethelyiség kellene, a régire viszont nincs vevő. Szabadiné ugyanakkor úgy véli, a stagnálás bizonytalan helyzetet eredményez - bármilyen jogszabályi vagy gazdasági változás veszélybe sodorhatja a vállalkozást.

Csík Klára pedig - aki nagyvállalati felső vezetőből lett, saját kockázatra, tanácsadó - egyenesen úgy fogalmaz: a stagnálás a vállalkozás halála. Ő adja meg egyébként a stresszfeldolgozás receptjét is: legyen az embernek egy hobbija, mint például neki a keresztszemes hímzés.

Van, aki éppen a rendcsinálást nevezi meg kilazító kedvtelésként, a jó ötvenes Lengyel Ágnes viszont évek óta színitanodába jár, neki a helyzetgyakorlatok segítenek a feszültségek oldásában, a konfliktusok feldolgozásában.

A siker titka azonban a női vállalkozók esetében is leginkább az: jókor kell jó helyen lenni - miként a vállalkozónők számára VIP ruházati szalont működtető Király Éva summázta. A jó hely a szó szoros értelmében is értendő, hiszen kezdetben éppen ez adta a biztos vevőkört egy lakótelepi cukrászdának vagy az ipari parkban működő, eleinte befektetésre és tanácsadásra szakosodott ISC kft.-nek.

A ma már ingatlanberuházással, valamint kis- és középvállalatok fejlesztésével foglalkozó vállalkozás vezetője, Polgárné Mayer Ildikó a női vállalkozók előnyét éppen abban látja, amit mások a hátrányukra írnának: kevésbé erős bennük a versenyszellem, a mindenáron való győzni akarás, a bizonyítási kényszer, viszont több a tolerancia és a mások helyzetébe való beleélő képesség.

Forrás: Népszabadság, 2006. július 4.