Múltidéző - A vállalkozás mint alternatíva, 1997

A statisztikai számhalmazból kiemelkedik Nagy Beáta Siker kicsiben és nagyban — magyar női vállalkozók és menedzserek életútjai című munkája, amely vállalkozókkal készült interjúk alapján igyekszik feltárni, mi szükségeltetik ma Magyarországon a sikeres női vállalkozáshoz. 

Következtetéseinek érvényességi köre viszont a kutatás jellegéből fakadóan a vizsgált kis mintára szűkül, és nem ad lehetőséget nagyvonalúbb általánosításokra.

Részben módszertani hiányosságként róható fel a vállalkozónők definíciójával kapcsolatos anomália. Lehoczkyné Kollonay Csilla (a Munkafeltételek és női vállalkozók - a női munka helyzete a rendszerváltást követő években című tanulmány szerzője) kivételével mindenki túl triviálisnak találta a vállalkozó nő fogalmának meghatározását. A triviálisnak tűnő definíciók azonban néha megtréfálják a tanulmányírót.
Kollonay Csilla csak az egyéni vállalkozó nőt és az egyszerűbb, kisebb (jogi személyiség nélküli) gazdasági társaságok nőtagját tekinti vállalkozónőnek.

Gere Ilona, Frey Mária és Nagy Beáta elemzéséből viszont kikövetkeztethető, hogy női vállalkozó az egyéni vállalkozó nő és minden társas vállalkozás nőtagja - vagyis minden nő, akinek a „fő- vagy mellékfoglalkozása” vállalkozó.

Gerének a cigány nők vállalkozási esélyeit latolgató tanulmányából azonban már nem derül ki világosan, hogy azt a cigány nőt is vállalkozónak tekinti-e, aki férjével közösen vállalkozik, vagy csak a kizárólagosan női tulajdonú vállalkozás nőtagja számít vállalkozónőnek.

Végtére is bármelyik meghatározás megállná a helyét, ha az elemzésből egyértelmű volna, milyen értelemben használja a szerző a fogalmat, vagy ha teljes konszenzus uralkodna a vállalkozónő definícióját és annak egységes használatát illetően.

Megnehezítheti a női vállalkozók helyzetének árnyalt és átfogó elemzését az is, hogy a kötet tanulmányai azokra a ki nem mondott alapfeltevésekre épülnek, amelyek a vállalkozó társadalmi szerepének mitizálásához kapcsolódnak.

A tanulmányok osztják azt a - sokak által vallott és a recenzió bevezetőjében már említett - nézetet, hogy a vállalkozó kétségtelenül hasznos tagja a társadalomnak, a vállalkozók számának gyarapítása pedig mindenképpen kívánatos.

A kötet kivétel nélkül minden elemzésének - különösképpen a normatív megállapításoknak - az a kicsengése, az a cél, hogy minél több legyen a női vállalkozó.

A nők majd előbb-utóbb felismerik, hogy a vállalkozóvá válás a legkecsegtetőbb alternatíva, ezért kell vállalkozásra buzdítani a 14-18 éves korosztályt csakúgy, mint a munkanélkülieket és a cigány nőket.

A női vállalkozások a nők önmegvalósításának ugyanúgy teret biztosítanak majd, mint a gazdasági fejlődésnek.

Forrás: BUKSZ - Budapesti Könyvszemle, 1997

Megjegyzések

NÉPSZERŰ BEJEGYZÉSEK

Adatkezelési Tájékoztató

Az európai vállalkozások gyorsabban és egyszerűbben juthatnak uniós finanszírozáshoz

A tizenévesek harmada saját vállalkozást szeretne öt év múlva

MINDEN BEJEGYZÉST listázva a kék nyílra kattintva megtalálsz

További lehetőségek

ÍRJ NEKÜNK, ha kérdésed vagy javaslatod van :))

Név

E-mail *

Üzenet *

Nyilatkozat

A Nőicégek.hu tematikus honlapon indított hírlevélre feliratkozással egyidejűleg Ön hozzájárulását adja, hogy ettől a honlaptól - esetlegesen akár reklámot is tartalmazó - elektronikus levelet fogadjon.
Valamint kijelenti, hogy az online űrlapon megadott email címe szervezeti használatú.
A feliratkozáskor kapott adatokat bizalmasan kezeljük, harmadik személynek semmilyen körülmények között nem adjuk át.
A hírlevélre feliratkozás bármikor egy kattintással megszüntethető a levelek alján található link segítségével.

Összes oldalmegjelenítés