Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért hoztuk létre a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátorítják és segítik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2019. november 19.

Múltidéző - A vállalkozás mint alternatíva, 1997

A statisztikai számhalmazból kiemelkedik Nagy Beáta Siker kicsiben és nagyban — magyar női vállalkozók és menedzserek életútjai című munkája, amely vállalkozókkal készült interjúk alapján igyekszik feltárni, mi szükségeltetik ma Magyarországon a sikeres női vállalkozáshoz. 

Következtetéseinek érvényességi köre viszont a kutatás jellegéből fakadóan a vizsgált kis mintára szűkül, és nem ad lehetőséget nagyvonalúbb általánosításokra.

Részben módszertani hiányosságként róható fel a vállalkozónők definíciójával kapcsolatos anomália. Lehoczkyné Kollonay Csilla (a Munkafeltételek és női vállalkozók - a női munka helyzete a rendszerváltást követő években című tanulmány szerzője) kivételével mindenki túl triviálisnak találta a vállalkozó nő fogalmának meghatározását. A triviálisnak tűnő definíciók azonban néha megtréfálják a tanulmányírót.
Kollonay Csilla csak az egyéni vállalkozó nőt és az egyszerűbb, kisebb (jogi személyiség nélküli) gazdasági társaságok nőtagját tekinti vállalkozónőnek.

Gere Ilona, Frey Mária és Nagy Beáta elemzéséből viszont kikövetkeztethető, hogy női vállalkozó az egyéni vállalkozó nő és minden társas vállalkozás nőtagja - vagyis minden nő, akinek a „fő- vagy mellékfoglalkozása” vállalkozó.

Gerének a cigány nők vállalkozási esélyeit latolgató tanulmányából azonban már nem derül ki világosan, hogy azt a cigány nőt is vállalkozónak tekinti-e, aki férjével közösen vállalkozik, vagy csak a kizárólagosan női tulajdonú vállalkozás nőtagja számít vállalkozónőnek.

Végtére is bármelyik meghatározás megállná a helyét, ha az elemzésből egyértelmű volna, milyen értelemben használja a szerző a fogalmat, vagy ha teljes konszenzus uralkodna a vállalkozónő definícióját és annak egységes használatát illetően.

Megnehezítheti a női vállalkozók helyzetének árnyalt és átfogó elemzését az is, hogy a kötet tanulmányai azokra a ki nem mondott alapfeltevésekre épülnek, amelyek a vállalkozó társadalmi szerepének mitizálásához kapcsolódnak.

A tanulmányok osztják azt a - sokak által vallott és a recenzió bevezetőjében már említett - nézetet, hogy a vállalkozó kétségtelenül hasznos tagja a társadalomnak, a vállalkozók számának gyarapítása pedig mindenképpen kívánatos.

A kötet kivétel nélkül minden elemzésének - különösképpen a normatív megállapításoknak - az a kicsengése, az a cél, hogy minél több legyen a női vállalkozó.

A nők majd előbb-utóbb felismerik, hogy a vállalkozóvá válás a legkecsegtetőbb alternatíva, ezért kell vállalkozásra buzdítani a 14-18 éves korosztályt csakúgy, mint a munkanélkülieket és a cigány nőket.

A női vállalkozások a nők önmegvalósításának ugyanúgy teret biztosítanak majd, mint a gazdasági fejlődésnek.

Forrás: BUKSZ - Budapesti Könyvszemle, 1997