Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért indítottuk a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátoríthatják és segíthetik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2019. október 12.

Múltidéző - Túl okos nők?, 1994

Csináljátok! És ne veszítsétek el a fejeteket! — mondták négy évvel ezelőtt az USA-ból érkezett, az ottani gazdasági élet első vonalában tevékenykedő nők. 

Biztatták, tanácsokkal látták el azokat a magyar asszonyokat, akik vállalkozásra adták fejüket, vagy már túljutottak az első nehézségeken. Nos, a mieink megfogadták. Átfogó statisztikai adataink nincsenek a hazai női vállalkozókról, de azt tudjuk, hogy a magánszférában a tulajdonosok 34 százalékát képviselik.

Tevékenységi körük a legkülönbözőbb: a magánklinika fenntartásától kezdve az ételgyártásig. Nem beszélve a kereskedelem és a szolgáltatások ezernyi ágáról, vagy a családi alapon szervezett pszichológiai, informatikai, építészeti cégekig.

Tőkeerő az erkölcsi támasz 

A Vállalkozó Nők Magyarországi Egyesületének több mint négyszáz tagja van, és tevékenysége iránt országszerte igen nagy az érdeklődés. Erejüket az a természetes érdekképviselet, a szakmai szolidaritás adja, amellyel a tagok egymást segítik. Elnök asszonyuk, Wagner Maya elpusztíthatatlan derűjéről és energiájáról ismert, mindehhez azt is hozzáteszi, hogy az erkölcsi támasz, amit egymásnak nyújtanak a mai nehéz gazdasági helyzetben - valódi „tőkeerő”.

Egy-egy ilyen egyesületből, mint azt a külföldi tapasztalatok mutatják, kinőhetnek olyan, egymást pénzzel is segítő nagy szervezetek, mint a Nők Világbankja, vagy az itthon már létező, női vállalkozókat, tevékenységi körüket nyilvántartó adatbázis - amely szintén üzleti érték.

A Vállalkozó Nők Magyarországi Egyesülete és a Friedrich Neumann Alapítvány a napokban nemzetközi konferenciát tartott a Fórum Hotelben. A központi gondolat: „A vállalkozó nők helyzete az átalakuló Közép- és Kelet-Európában”.

Hamar kiderült, hogy vannak olyan közös gondjaink, amelyek a stabilabb gazdaságú országokban éppúgy megoldásra várnak, mint nálunk a keleti régióban, így: a pénzvilág és a női vállalkozások kapcsolata, a szociális biztonság kérdése, az érdekviszonyokkal és feketekereskedelemmel szembeni küzdelem, a veszteségeken való felülemelkedés és újrakezdés fortélyai, a család, a társ szerepe a vállalkozásokban.

A családi harmónia, a gyermekeik boldogsága (az ugyancsak emancipált nők nem szégyellték így fogalmazni) legalább olyan fontos számukra, mint az üzletasszonyként aratott és pénzben megmutatkozó sikerek. Ehhez persze többletenergia, speciális szervezési készség, átlagon felüli munkabírás és lelkierő szükséges. Sommázva ez volt a válasz arra az újságírói kérdésre, hogy miben különbözik egy női vállalkozó helyzete a férfiakétól.

Nem volt véletlen az sem, hogy a konferencia szinkrontolmácsainak egy része, a mindenütt jelen lévő, gondoskodó, mosolygós hostess-szolgálat a hazai résztvevők gyermekei közül került ki.

A számítógépes adatfeldolgozásnál, a termékbemutatóknál, a fotószolgálatnál viszont a férfi hozzátartozók teljesítettek „szolgálatot". Mindez alapvetően hozzájárult egy oldottabb hangulathoz, amelyet még a csöppet sem vidító pénzügyi és gazdasági előadások, elemzések sem tudtak megfakítani.

Az üzletasszony előremenekül 

Az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének osztályvezetője, Rácz Margit nem áltatta a hallgatóságot. Kutatásaik szerint az éppen aktuális politikai ígérgetésekkel ellentétben, a kis- és középvállalkozóknak hosszabb távon a kedvezőtlen körülményekre kell felkészülniük.

Növekvő adóterhekre, költségvetési hiányra, sőt, a bankcsődök sem elképzelhetetlenek. Nyugat-Európának a saját technikai lemaradását kell behoznia, az EK országaiban ezzel párhuzamosan növekszik a munkanélküliség. Onnan tehát nem várható gazdasági segítség.

Ami némi reményt ad, hogy a hazai lakosságnak van egy öntörvényű mozgása, s mindennek ellenére a tavalyi évben 82 ezerrel nőtt a kisvállalkozások száma. Létükre viszont komoly veszélyt jelent a keleti térség egészében tapasztalható, jól megszervezett és irányított feketegazdaság térhódítása, a maffiaszerű kapcsolatok kiépülése a kereskedelemben.

Kamarás Györgyi a Merci Ruházati Kft. tulajdonosaként megköszöni a nyílt beszédet, mondván, legalább tudja, mire kell felkészülnie.

- A magamfajta üzletasszony „előremenekül”, azaz állandóan keresi azt a vevőkört, fogyasztói réteget, amely által fennmaradhat. Ha szakmai kamarákba vagy egyesületekbe tömörülünk, valamelyes védettséget, erőt ad a tisztességtelenséggel szemben. Az ember megpróbál még a rosszhoz is alkalmazkodni, miközben - mint én is —ragaszkodik a színvonalhoz. Igazi bűvészmutatvány.

Elhiszem. Mint ahogyan azt is, hogy a pénzintézetek számára a vállalkozó nő nem jelent üzleti partnert. Velük szemben - finoman fogalmazva - még az átlagosnál is tartózkodóbbak. Nagy Sándor, a Hitel-Garancia Rt. igazgatója ugyan az előbbieket kifejezetten praktikus okokkal magyarázza,továbbá a nagyszámú „elvérzett”, át nem gondolt próbálkozással, amatőrizmussal.

Szó sincs tehát tudatos, a nőknek szóló diszkriminációról - ám Catherine Turner angol származású, Görögországban élő üzletasszony rácáfol szavaira.

- Tizenegy éve élek Theszalonikiben, immár stabil alapokon nyugvó cégem van. Megtehetem, hogy magamon kívül másokra is gondoljak. Tudatosan segítem a női vállalkozókat. Sok nő azért esik el a lehetőségtől, hogy az üzleti világban bizonyítson, mert képtelen megfelelő induló tőkéhez jutni.
Görögországban egészen az utóbbi időkig csak a férj írásos beleegyezésével folyamodhattak bankkölcsönhöz. Némi szemléletváltás azért ma már tapasztalható, vannak bankok, ahol külön ügyintézőt jelölnek ki a hölgyekkel való konzultálásra, a speciális információk átadására.

Angliában szintén előírás, hogy a bankokban legyen „nőbarát" tisztviselő. Igen jónak látom a francia példát, ahol az állam egy külön garanciaalapot hozott létre az üzletasszonyok számára.

Christa Cröll 1991 óta tölt be fontos szerepet a Berlini Vállalkozó Nők Szervezetében.

- Szoros kapcsolatban vagyunk a német szociális minisztériummal, hiszen vannak tartományok, ahol a női munkanélküliség 60 százalékos. Sokan a kitörési lehetőséget az önálló cégalapításban látják. Nekünk - hajdani keletieknek - kicsit hasonló a helyzetünk az önökéhez. Meg kellett tanulnunk az üzleti gondolkodást, a tárgyalási stílust, a szerződések előkészítését. Az anyagi korlátok, a piacok beszűkülése éppúgy gondunk, mint itt.

És megjelent az olajmaffia 

Erdélyi Imréné Füzesabonyból két benzintöltő állomás tulajdonosa. Nem tagadja, hogy a helyi pénzintézet elnökségi tagjaként ugyancsak lobbyzik, ha életrevaló ötletekről és a női vállalkozók megsegítéséről van szó.

- Tudom, mit jelent a nulláról indulni, ismerem az irigységet, az előítéleteket... Az összes lehetséges szakmai tanfolyamot elvégeztem, de senki nem készített fel arra, hogy mit jelent az olajmaffia megjelenése. Négy hónap alatt a felére esett vissza a forgalmam. De nekem akkor sem kellett a pancsolt benzin, nem kockáztattam a jó hírem, a vendégköröm bizalmát. Azt mondták: nem vagyok jó üzletasszony. A seftesek eltűntek, én maradtam, és a pénzügyi mérlegem is helyrebillent. Nekem eddig mindig megérte becsületesnek lennem...

Forrás: Magyar Nemzet, 1994. április 23.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

Előregisztráció elindult: FÖLFELÉ! KONFERENCIA - 2019. november 22., péntek 9-18 óra - Budapest

MEGHÍVÓ -  az előregisztráció elindult! A Magyar Üzletasszonyok Egyesülete (MÜE) és a Nőtárs Alapítvány konferenciája Te h...