Az Egyesült Államokban nyolc éve alapítványt hoztak létre a vállalkozó asszonyok segítésére. Hazánkban is egyre szaporodik a gazdasági életben is szerepet vállaló nők száma. Hárman közülük sikerrel szerepeltek az Amerikai Nők Gazdasági Szövetségének és az USA munkaügyi minisztériumának a Demokrácia Évtizede elnevezésű közös pályázatán, s így a jövő év elején három hónapos tanulmányútra az Egyesült Államokba utaznak.
Tavaly év végén alakult a Magyar Vállalkozó Nők Egyesülete. Az alapítók célja az volt, hogy a kedvből vagy éppen kényszerből vállalkozásba kezdő asszonyokat segítse problémáik megoldásában, és módot nyújtson tapasztalataik kicserélésére. Az alapító ötven hölgyhöz mára még százötven csatlakozott. Az amerikai szervezettel ellentétben a magyar csoportban még nincsenek férfiak.
A tengerentúli társszervezet 36 ezer forintos adományával alapítványt hoztak létre a szorult gazdasági helyzetbe került asszonyok kisegítésére. A szervezet havi tagdíja 200 forint, belépéskor pedig 1000 forintot fizetnek.
A pályázat nyertesei mindhárman családanyák.
Kamarás Györgyi egy budapesti női butik tulajdonosa. Mint külkereskedő ment gyesre és ekkor kezdett el varrni. Először gyermekruhákat, majd felnőttruhákat készített. 1976 óta él a varrásból. Ma boltjában főként az üzletasszonyoknak kínál ruhákat. Az amerikai tanulmányúttól az ottani üzletpolitika megismerését várja. — Azt hiszem, ma Magyarországon szükség van egy bizonyos fokú üzleti agresszivitásra, ha jól akarunk kereskedni — mondja.
Kovács Szabolcsné angoltanárnő Mezőkövesden, a férje vállalkozásában kezdett el dolgozni. Kézzel festett matyó bútorokat készítenek, főként külföldi megrendelésre. — Igen nehézkes a külkereskedő vállalatok közreműködésével kereskedni. Az amerikai úttól külkereskedelmi ismereteim bővítését, egy-két üzleti fogás elsajátítását várom — mondja a tanárnő, aki valószínűleg a jövőben a katedra helyett a tárgyalóasztal mellett kamatoztatja majd nyelvtudását.
Szigeti Anna vérbeli vállalkozónő. Éveken át az Aris Jus Szerzői Jogvédő Hivatalban dolgozott. A jogásznő négy nyelven beszél. Tudását rövid ideig egy svájci—magyar filmvállalat igazgatói székében is gyakorolta, majd vállalkozást alapított és visszatért eredeti szakterületéhez, a szerzői jogvédelemhez. Idén alapította a Creagent nevű céget, amely jogvédelmi tanácsadással és szerződéskötésekkel, fordításokkal foglalkozik.
Mindhárom asszony úgy ítéli meg: az üzleti életben nem jelent hátrányt, hogy nőnek születtek, ott csupán az ügyesség és a rátermettség számít. Fontos viszont a nyugodt családi háttér.
Forrás: Népszabadság, 1991. november 25.
