Virágfarmból viruló üzlet - Női vállalkozók Amerikában

„Amikor virágot szedsz, lemész a tövéig, és onnan tudod, hol kell vágni… Gyönyörű.”

A virágok szedése az örömteli rész. Kimész a mezőre, és van egy szekerünk tele vödrökkel, és csak szedünk. Leszedjük a leveleket, és megtöltjük a vödröket. Aztán a hűtőedény annyira megtelik, hogy elkezd kifolyni.

• Barbara Jefts
• Tulajdonos
• Native Farm Flowers
• Greenfield Center, New York, USA

Körülbelül 2 angol holdnyi földem van, és ez azért nagyon sok virágot jelent, amikor bepakolod őket, sort sor után.

• Barbara Albany-ban nőtt fel, New Yorkban.
• 1972-ben elkezdett művészetet tanulni a Rochester Műszaki Egyetemen, de otthagyta, hogy a világot beutazhassa.
• Amikor visszatért, lovászként dolgozott egy lóversenypályánál, és egy vigvamban élt.
• Megismerte Donald Jefts arboristát, és hozzáment feleségül.

Nagyon érdekelt a gazdálkodás és a termesztés, és találtam egy állami pályázatot, amit olyan embereknek szántak, mint mi: akiknek nem volt pénzük, de szerettek volna egy kis farmot. Szóval kitöltöttünk sok papírt, részt vettünk sok interjún, és végül sikerült vennünk egy kis farmot Glenville-ben, New York-ban.

Eredetileg zöldségeket akartam termeszteni és eladni őket a vadonatúj termelői piacon, de nem jött össze a zöldségárulás, viszont volt egy pár virágom, azokat pedig nagyon vitték. És ez jól jött, főként a művészi oldalamnak, aminek végre teret adhattam. A virágok egyszerűen nyertek a zöldségek ellen.

• 2006-ban Barbara elhagyta férjét és a farmot, amelyet segített kialakítani.

Elfogadtam egy állást egy virágosnál, ahol még régebben dolgoztam. És továbbra is gondoztam a virágaimat a farmon és jártam a termelői piacra. Egy kicsit nehéz volt visszamenni a régi helyre, de túl sokat fektettem már bele.

Az egyik vevőm itt Seretogaban hallott a helyzetemről és szólt, hogy vett egy rész földet a Greenfield Centerben, és elhívott, hogy használjam ezt a földet, ingyen. A mezőn szétszórtan voltak fák, úgyhogy az első dolog az volt, hogy ezeket kivágjuk. Visszamentem a régi farmomra, és elhoztam az összes évelő növényemet. Tudtam, hogy olyan növényekre lesz szükségem, amelyeket könnyű gondozni, aztán ültetni 50-et egy sorba, a következő héten megint 50-et, aztán megint 50-et, így jobb volt az eloszlás időben. Hamar megtanultam jobban hasznosítani a földet.

• 3 év után Barbara megvette ezt a földet.
• Majd épített egy házat ezen a telken.

A legnagyobb kihívás a farm fejlesztésére való pénz. Minden virágom 10 dollárba kerül kötegenként, szóval 50 csokor csak 500 dollárt jelent. Ezért múlt évben reklámoztam egy esküvői magazinban. Az esküvők és a különböző események sokkal több pénzt hoznak a házhoz, és nagyon sok munkám is volt ebben az évben. Szóval az elmúlt 2 évben a bevételem drasztikusan megnőtt.

• Barbarának 3 részmunkaidős dolgozója van jelenleg.

Lehetnék nagyobb is, termeszthetnék több virágot, eladhatnám szerte az államban, tudod, lehetnék nagykereskedő. De pont csak annyira akarok nagy lenni, hogy el tudjam magam tartani, és annyira kicsi, hogy mindent átláthassak.

„Ezek itt a frissek, ezek pedig már száradt virágok.”
„Jól néz ki. És ezeket csak így levágod?”
„Aha.”

Nem azért csinálom, hogy sok pénzem legyen. Azért csinálom, hogy azt az életstílust folytathassam, amit szeretnék. És lassacskán átalakítom a földemet, hogy termeszthessek például hortenziákat, különleges orgonákat, virágzó bokrokat és cserjéket, amelyeket könnyebben tudnék gondozni.
Mindenkinek, aki virágtermesztőnek készül, és idősödő virágtermesztőnek…

Mindenképpen itt akarok maradni, nem hagyom ezt itt. Túl sokat dolgoztam azért, hogy itt lehessek.

Forrás: The Story Exchange - megjelent: 2016. április