Boranyának hívom magam – Női vállalkozók Amerikában

Delia Viader, a Viader Wines alapítója

Boranyának hívom magam. Én vagyok a fürtök anyja, a borok anyja és a borkészítő anyja, ezért vagyok én a boranya.

• Delia Viader 
• Alapító – Viader Wines 
• Napa völgy, Kalifornia, Egyesült Államok

A jó bor készítése sok gondoskodást igényel. Valójában gondoskodunk a szőlőről a tökétől az üvegbe kerülésig. És ezt azért tesszük, mert szeretjük a földet, de a számláinkat is ki kell fizetnünk a hónap végén.

• Delia Argentinában született.
• Az apja diplomata volt és a munkája során magával vitte családját is világot látni.
• Delia 18 évesen, párizsi egyetemistaként ment férjhez.

Három gyermekem született 18 és 23 éves korom között. De akik ilyen fiatalon házasodnak, nem mindig maradnak ugyanazon az úton – így mi is szétmentünk.

• Delia az Egyesült Államokban szerette volna felnevelni a gyerekeit.
• Erre az apja tulajdonában álló beépítetlen telek adott lehetőséget a Napa völgyben.

Nem tartott sokáig rájönnöm, hogy a borkészítés, amely egy nagyon fiatal ipar az Egyesült Államokban, lehetőséget adhat nekem arra, hogy egy fantasztikus, idilli környezetben neveljem a gyerekeimet és közben pénz is tudjak keresni.

• Delia az apjától kapott kölcsönnel indította be vállalkozását.

A hely lenyűgöző volt. Gyönyörű. De nagy kihívás volt borászatot építeni a hegy sziklás részén felépíteni.

• Delia üzleti kurzusokat hallgatott az MTI-n, borászatot tanult és tanácsadókat vett fel.
• 1986-ban francia technikát alkalmazva kezdett el ültetni.
• A szőlőtőkéket közel egymáshoz helyezve sorokban a hegyoldalban.

Minden érintett számára egy kísérlet volt. – A szőlőtőkéket közel ültette a földhöz, ami nagyon egyenletes érést biztosított, ez viszont a kifinomult bortermelés kulcstényezője.

• Öt évvel később a Viader bor első 1200 ládája piacra került.
• Delia háttere biztosította a tapasztalatot a külföldi piacon való értékesítéshez.

Mindig is azt éreztem, hogy bizonyos értelemben nemzetközi minőségű bort készítek. Sikeresebb lettem a vártnál, ezért eljött a pillanat, amikor már nem tudtam elegendő mennyiséggel szolgálni a piacot.

• 1997-ben Viader 10.000 ládával készített.
• Delia visszafizette a pénzt az apjának. 
• 2005-ben Delia az összes 2003-es szüretet elraktározta, várta, hogy kézileg felcímkézzék.

2015.10.12-én egy gyújtogató felgyújtotta a raktárt, ahol az egész 2003-as szüretem volt – és az egész 2003-as szüret elégett. Vagyis megvoltak a készítés számlái, de nem volt már borom, amit el tudtam volna adni. Nagyon nehéz időszak volt. Vissza kellett fognom magam és újrakezdenem.

• Delia csökkentette a költségeket, eladott javakat, és harcolt a biztosító társasággal.

Igen, pénzügyi szempontból nagyon kétségbe ejtő volt a helyzet, de a család összefogott és megtanultunk együtt dolgozni a közös célért. Így bizonyos szempontból ez volt a lehető legjobb dolog, ami történhetett, két gyermekem ugyanis csatlakozott a vállalkozáshoz.

• Egy évtizeddel a tűz után, Viader kevesebb bort, de ugyanakkora profitot termel, mivel közvetlenül a borászatra látogatóknak ad el.
• Delia fia és lánya felelősek a borászat napi működésért.

Szeretnék több szabadságot adni nekik, ezért inkább háttérbe vonultam. De még mindig én mozgatom a háttérből a szálakat, hogy úgy mondjam. Viszont a saját szakterületükön egyre inkább kiteljesednek, ami hatalmas változás. Amikor látom őket vitatkozni egy-egy piacra dobáson – egyik oldalon a fiam, a művész, aki védi a bort, a másik oldalon a lányom az értékesítő, és követeli a mennyiséget azonnal. Nagyon büszke vagyok rájuk.

Forrás: The Story Exchange - megjelent: 2014. december
Fordította Fischer Mónika, a Nőtárs Alapítvány önkéntese.