Nemek közötti egyenlőség: lassú, de biztos fejlődés
Európában csökkennek a nemek közötti egyenlőtlenségek, de az előrelépés meglehetősen lassú. Erről számol be az a közzétett jelentés, melyet az EU a korábbi évekhez hasonlóan idén is elkészített.
Az uniós jelentés szerint még nem sikerült felszámolni a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségeket a foglalkoztatás, a bérek és az érdekképviselet terén, és továbbra is súlyos problémát jelent a nők elleni erőszak:
A cél az egyenlőség
A nemek közötti egyenlőség megvalósítását célzó uniós erőfeszítések középpontjában a 2010–2015-ös időszakban az azonos mértékű gazdasági függetlenség és a béregyenlőség megvalósítása, továbbá a nők elleni erőszak felszámolása áll.
Ennek jegyében folyik, illetve folytatódik az EU által végzett munka. Idén márciusban az Európai Unió ajánlást adott ki, melyben azt szorgalmazza, hogy legyenek átláthatóbbak a nők és a férfiak bérezésével kapcsolatos információk, ez ugyanis segíti a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetését. Említést kell tenni arról a javaslatról is, melyben a Bizottság pozitív diszkrimináció alkalmazását indítványozza abból a célból, hogy a női felső vezetők száma elérje a férfiakét.
Alapjogok
Az Európai Bizottság a mai napon egy másik jelentést is közzétett, ez utóbbit az Európai Unió Alapjogi Chartájának

témájában. A jelentés szerint a charta – mely garantálja az EU polgárait megillető jogokat, köztük az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot – egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a jog és a döntéshozatal terén. Egyre több bíróság hivatkozik az ítéleteiben az alapokmányra, és 2013-ban további jogszabályjavaslatok láttak napvilágot az alapjogok védelmében.
A ma közzétett jelentés megállapítja, hogy az európai polgárok komoly érdeklődést tanúsítanak az alapjogokkal kapcsolatos kérdések iránt. Az uniós tájékoztatási központokhoz tavaly beérkezett lakossági kérdések közel fele a szabad mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jogra, 5%-a pedig a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályokra vonatkozott.
Forrás: Európai Bizottság
Az uniós jelentés szerint még nem sikerült felszámolni a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségeket a foglalkoztatás, a bérek és az érdekképviselet terén, és továbbra is súlyos problémát jelent a nők elleni erőszak:
- a nők átlagosan még mindig 16,4%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak;
- a női parlamenti képviselők aránya mindössze 27%-ot tesz ki Európában;
- az európai nők egyharmada szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot azt követően, hogy betöltötte 15. életévét.
- komoly beruházásokra került sor a gyermekgondozási létesítmények (bölcsődék, óvodák) fejlesztése és bővítése terén, ami elősegítette, hogy a nők foglalkoztatási aránya a 2002-ben mért 58%-ról 63%-ra növekedjen;
- 2010 óta, amikor is lehetővé vált a pozitív diszkrimináció alkalmazása, a női felső vezetők aránya 11%-ról 17,8%-ra emelkedett;
- 2013-ban jogszabályok léptek életbe és gyakorlati intézkedésekre is sor került a nők elleni erőszak felszámolása céljából, s az ezzel a kérdéssel foglalkozó kampányok 15,1 millió eurós finanszírozásban részesültek.
A cél az egyenlőség
A nemek közötti egyenlőség megvalósítását célzó uniós erőfeszítések középpontjában a 2010–2015-ös időszakban az azonos mértékű gazdasági függetlenség és a béregyenlőség megvalósítása, továbbá a nők elleni erőszak felszámolása áll.
Ennek jegyében folyik, illetve folytatódik az EU által végzett munka. Idén márciusban az Európai Unió ajánlást adott ki, melyben azt szorgalmazza, hogy legyenek átláthatóbbak a nők és a férfiak bérezésével kapcsolatos információk, ez ugyanis segíti a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetését. Említést kell tenni arról a javaslatról is, melyben a Bizottság pozitív diszkrimináció alkalmazását indítványozza abból a célból, hogy a női felső vezetők száma elérje a férfiakét.
Alapjogok
Az Európai Bizottság a mai napon egy másik jelentést is közzétett, ez utóbbit az Európai Unió Alapjogi Chartájának
A ma közzétett jelentés megállapítja, hogy az európai polgárok komoly érdeklődést tanúsítanak az alapjogokkal kapcsolatos kérdések iránt. Az uniós tájékoztatási központokhoz tavaly beérkezett lakossági kérdések közel fele a szabad mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jogra, 5%-a pedig a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályokra vonatkozott.
Forrás: Európai Bizottság
Megjegyzések
Megjegyzés küldése