Nemek közötti egyenlőség: lassú, de biztos fejlődés

Európában csökkennek a nemek közötti egyenlőtlenségek, de az előrelépés meglehetősen lassú. Erről számol be az a közzétett jelentés, melyet az EU a korábbi évekhez hasonlóan idén is elkészített.

Az uniós jelentés szerint még nem sikerült felszámolni a férfiak és a nők közötti egyenlőtlenségeket a foglalkoztatás, a bérek és az érdekképviselet terén, és továbbra is súlyos problémát jelent a nők elleni erőszak:

• a nők átlagosan még mindig 16,4%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak;
• a női parlamenti képviselők aránya mindössze 27%-ot tesz ki Európában;
• az európai nők egyharmada szenvedett el fizikai vagy szexuális erőszakot azt követően, hogy betöltötte 15. életévét.

A negatívumok dacára nem szabad megfeledkezni arról, hogy az egyenlőtlenségek felszámolására irányuló uniós erőfeszítések több területen is számottevő eredményeket hoztak:

• komoly beruházásokra került sor a gyermekgondozási létesítmények (bölcsődék, óvodák) fejlesztése és bővítése terén, ami elősegítette, hogy a nők foglalkoztatási aránya a 2002-ben mért 58%-ról 63%-ra növekedjen;
• 2010 óta, amikor is lehetővé vált a pozitív diszkrimináció alkalmazása, a női felső vezetők aránya 11%-ról 17,8%-ra emelkedett;
• 2013-ban jogszabályok léptek életbe és gyakorlati intézkedésekre is sor került a nők elleni erőszak felszámolása céljából, s az ezzel a kérdéssel foglalkozó kampányok 15,1 millió eurós finanszírozásban részesültek.

A jelentés azonban arra is rávilágít, hogy ezek a kedvező változások túl lassan mennek végbe: ha nem gyorsul fel a folyamat, becsült adatok szerint a nők csak 70 év múlva kapnak majd ténylegesen ugyanannyi bért az általuk végzett munkáért, mint a férfiak, és ahhoz is 20 évre lesz szükség, hogy a tagállami országgyűlésekben 40%-ra növekedjen a női képviselők aránya.
A cél az egyenlőség

A nemek közötti egyenlőség megvalósítását célzó uniós erőfeszítések középpontjában a 2010–2015-ös időszakban az azonos mértékű gazdasági függetlenség és a béregyenlőség megvalósítása, továbbá a nők elleni erőszak felszámolása áll.

Ennek jegyében folyik, illetve folytatódik az EU által végzett munka. Idén márciusban az Európai Unió ajánlást adott ki, melyben azt szorgalmazza, hogy legyenek átláthatóbbak a nők és a férfiak bérezésével kapcsolatos információk, ez ugyanis segíti a nemek közötti bérkülönbségek megszüntetését. Említést kell tenni arról a javaslatról is, melyben a Bizottság pozitív diszkrimináció alkalmazását indítványozza abból a célból, hogy a női felső vezetők száma elérje a férfiakét.
Alapjogok

Az Európai Bizottság a mai napon egy másik jelentést is közzétett, ez utóbbit az Európai Unió Alapjogi Chartájának témájában. A jelentés szerint a charta – mely garantálja az EU polgárait megillető jogokat, köztük az egyenlőséghez és a megkülönböztetésmentességhez való jogot – egyre hangsúlyosabb szerepet játszik a jog és a döntéshozatal terén. Egyre több bíróság hivatkozik az ítéleteiben az alapokmányra, és 2013-ban további jogszabályjavaslatok láttak napvilágot az alapjogok védelmében.

A ma közzétett jelentés megállapítja, hogy az európai polgárok komoly érdeklődést tanúsítanak az alapjogokkal kapcsolatos kérdések iránt. Az uniós tájékoztatási központokhoz tavaly beérkezett lakossági kérdések közel fele a szabad mozgáshoz és letelepedéshez fűződő jogra, 5%-a pedig a hátrányos megkülönböztetést tiltó szabályokra vonatkozott.

Forrás: Európai Bizottság