Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért indítottuk a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátoríthatják és segíthetik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2013. október 16.

EB: Új horizontok: a nők, az idősek, a migránsok, a munkanélküliek és a fiatalok megszólítása

A vállalkozók és különösen az induló vállalkozások alapítói között alulreprezentált demográfiai csoportok a fiatalok, a nők, a fogyatékkal élők és/vagy a migránsok. Európának meg kell teremtenie számukra a vállalkozáshoz vezető utakat, hogy munkahelyet teremtsen számukra, társadalmi és gazdasági szempontból megerősítse őket, valamint kiaknázza kreatív és innovatív képességeiket. Ezeknek az utaknak a tanácsok és tájékoztatás adása és fogadása tekintetében alkalmazkodniuk kell a különböző csoportok igényeihez, elvárásaihoz és normáihoz. 

Az intézkedéseknek olyan egységes támogatási rendszeren kell alapulniuk, amely előmozdítja a humántőkét, és pénzügyi támogatást biztosít. Az egyes csoportok igényeihez igazított egyedi tevékenységek mellett a csoportoknak mind részt kell venniük az oktatási és képzési szolgáltatókkal, az ifjúsági szervezetekkel, a legfontosabb üzleti tanácsadókkal és a pénzügyi intézményekkel partnerségben kialakított és kínált vállalkozói képzés programokban.

Nők 

A nők a teljes európai népesség 52 %-át teszik ki, az összes uniós önálló vállalkozónak és vállalkozást alapítónak azonban csak az egyharmadát alkotják. Így a nők nagy vállalkozói potenciált képviselnek Európában. Vállalkozás alapítása és működtetése esetén a nőknek több nehézséggel kell szembenézniük, mint a férfiaknak, különösen a finanszírozáshoz való hozzáférés, a képzés, a hálózatépítés, valamint az üzleti tevékenység és a család összeegyeztetése terén. A lehetséges női vállalkozók figyelmét fel kell hívni az üzleti támogató programokra és a finanszírozási lehetőségekre.

A Bizottság 2009-ben hozta létre a női vállalkozók képviselőinek európai hálózatát, hogy ösztönző példaképül szolgáljanak a lehetséges női vállalkozók számára. Ezt 2011-ben a női vállalkozókat támogató mentorok európai hálózata követte, melynek tagjai önkéntes tanácsadást végeznek az új vállalkozást indító és működtető nők körében. 2012-ben a Bizottság javaslatot tett arra, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok javítsák a nemek közötti egyensúlyt igazgatótanácsaikban.

Bár az igazgatótanácsi tagság más képességeket és készségeket igényel, mint a vállalkozói státusz, még több vezetői pozíciót betöltő nő példaképül szolgálhatna általában a többi nő számára. Ha több, szakmájában sikeres nő válna ismertté, az arról győzné meg a többi nőt, hogy nekik is van esélyük arra, hogy sikeresek legyenek a munkaerőpiacon.

A nemek közötti egyenlőségre vonatkozó jogszabályok, különösen a 2010/41/EK irányelv hatékony végrehajtása is tovább ösztönzi a nők vállalkozó kedvét.

A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni: 

• létrehoz egy egész Európára kiterjedő online mentori, tanácsadói, oktatási és üzleti hálózati platformot a női vállalkozók számára, amelyen online elérhetővé válnak a jelenlegi nemzeti képviselői és mentori hálózatok, bővül kínálatuk, szélesebb rétegeket érnek el, valamint a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének ösztönzése révén nemzeti és regionális szinten támogatják a női vállalkozókat. 

A Bizottság felkéri a tagállamokat arra, hogy: 

• dolgozzanak ki és hajtsanak végre olyan, a nők vállalkozói tevékenységét szolgáló nemzeti stratégiákat, amelyek célja a nők által irányított vállalatok részarányának növelése, 

• gyűjtsenek adatokat nemek szerinti bontásban, és évente készítsenek jelentést a női vállalkozók országos helyzetéről, 

• tartsák fenn és bővítsék a női vállalkozók képviselőinek és a női vállalkozókat támogató mentorok meglévő hálózatait, 

• az EMVA, az ERFA és az ESZA keretében rendelkezésre álló támogatási lehetőségeket teljes mértékben kihasználva hajtsanak végre olyan szakpolitikákat, amelyek a gyermekek és az idős hozzátartozók megfelelő és megfizethető gondozásának megteremtésével lehetővé teszik a nők számára, hogy megfelelő egyensúly teremtsenek a szakmai és a magánélet között. 

Idősek 

Az idősek a vállalkozói tevékenység értékes erőforrásai. 1990 és 2010 között Európában 32,1 %-ról 36,5 %-ra nőtt az 50 évnél idősebb polgárok aránya, és a következő évtizedekben várhatóan emelkedni fog az európai népesség életkormediánja. Minden évben egyre több jól képzett és nagy tapasztalatokkal rendelkező felnőtt vonul nyugdíjba, eddig azonban a társadalom nem volt innovatív a tekintetben, hogy mivel foglalja le őket és miként hasznosítsa a szakértelmüket és képességeiket.

A mind a vállalkozások alapításába, mind az új és a meglévő vállalkozók támogatásába való bevonásuk maximalizálná a tapasztalataik kiaknázását, amely a nyugdíjba vonulással egyébként elveszne, ösztönözné a nemzedékek közötti tanulást, valamint biztosítaná a tudásátadást.

A hosszabb és egészségesebb élet következtében kezdenek megváltozni a nyugdíjba vonulás hagyományos modelljei és a kapcsolódó választási lehetőségek. Azoknak az időseknek, akik életükben először vállalkozást szeretnének alapítani, a meglévő támogató szolgáltatások teljes körében részesülniük kell.

Az idős vállalkozók a többi vállalkozó számára is értékes erőforrást jelentenek. A nyugalmazott üzletemberek olyan értékes ismeretekkel és tapasztalattal rendelkeznek, amelyek egy tapasztalatlan alapító számára megkönnyíthetik a társaság alapítását és működtetését. Ez a tudás értékes európai szellemi tőke, amelyet a lehető legjobban ki kell aknázni.

Európa ötletet meríthet az olyan programokból, mint az írországi „Senior Enterprise" vagy a franciaországi „Maillages” program, amelyek arra ösztönzik a motivált időseket, hogy vállalkozások önkéntes mentorai, lehetséges vevői vagy befektetői vagy ideiglenes vezetői legyenek, hogy átmeneti segítséget nyújtsanak a sebezhető induló vállalkozásoknak vagy az átalakulóban lévő vállalkozásoknak.

A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni:

• elősegíti a bevált gyakorlatok cseréjét, ezzel lehetővé teszi, hogy az idős vezetők és vállalkozók mentorálhassák az új vállalkozókat, valamint támogatja a vállalkozók közötti kölcsönös és generációk közötti mentorálást az olyan létfontosságú készségek átadása érdekében, mint az IKT-jártasság vagy az idősek tapasztalatai. 

A tagállamokat felkéri a következőkre: 

• támogassák azokat az idős vállalkozókat, akik érdeklődnek az iránt, hogy átadják szaktudásukat az új vállalkozóknak, és hozzák össze az idős vállalkozókat a tapasztalatlan vállalkozókkal annak érdekében, hogy a készségek szélesebb skálájával rendelkező csapatokat alakítsanak ki, 

• gondoskodjanak arról, hogy az idős vállalkozók és a nyugdíjas vezetők részvétele a projektekben összeegyeztethető legyen a nyugdíjfeltételeikkel. 

Migráns vállalkozók 

1995 és 2005 között, a Szilícium-völgyben az induló vállalkozások 52 %-át bevándorlók alapították, és sikere nagy részét Izrael is a bevándorló lakosságnak köszönheti. Az OECD szerint a migránsok vállalkozóbb kedvűek, mint a helybeliek, és a kis vagy közepes méretű céggel rendelkező, máshol született vállalkozók 1,4–2,1 további munkahelyet teremtenek. Európában a migránsok a potenciális vállalkozók fontos bázisát jelentik.

Napjainkban azonban az európai migránsok vállalkozásai főként olyan mikrovállalkozások, amelyek nem vagy csak nagyon kevés alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek a vállalkozások az árbevétel és a nyereség tekintetében is kicsik a belföldi vállalkozásokkal összehasonlítva. A szakképzett migráns lakosság gyakran ütközik jogi akadályokba, illetve szembesül a munkaerőpiac és a karrierlehetőségek korlátozott voltával, ami az önfoglalkoztatás felé tereli.

Azt is meg kell jegyezni, hogy egyes harmadik országok migrációs politikája különösen vonzó, és megkönnyíti a vállalkozók bevándorlását. A kevésbé képzett migránsok sérülékenyebb csoportjaival szintén foglalkozni kell. Annak ellenére, hogy a migránsok nagyobb arányban alapítanak üzleti vállalkozásokat, mint a lakosság többi része, gyakrabban meg is buknak az információk, a tudás és a nyelvi készségek hiánya miatt.

Az EU nyíltan elismerte, hogy a migráns vállalkozók kiemelt mértékben hozzájárulhatnak a fenntartható növekedéshez és foglalkoztatáshoz. A harmadik országbeli állampolgárok integrációjának európai programja hangsúlyozza, hogy a migránsok vállalkozóként fontos szerepet töltenek be, és kimondja, hogy „kreativitásukat és innovációs képességüket is erősíteni kell”. Fontos, hogy az Európában a vállalkozói szellem ösztönzésére irányuló szakpolitikák teljes mértékben figyelembe vegyék e csoport vállalkozói potenciálját.

A kék kártyáról szóló irányelv alapján már lehet alkalmazni magasan képzett harmadik országbeli
állampolgárokat. A tagállami és uniós politikákban azt is fontolóra kell venni, hogy a szakképzett migránsokban milyen potenciál rejlik a vállalkozások alapítása és a munkahelyteremtés tekintetében. A támogatási intézkedéseknek és a politikai kezdeményezéseknek különösen olyan tehetséges, leendő vállalkozókat kellene vonzaniuk, akik európai központtal rendelkező globális vállalatokat kívánnak alapítani.

A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni: 

• a tagállamokban többek között a helyi hatóságok által kidolgozott legjobb gyakorlatok alapján szakpolitikai kezdeményezéseket javasol a migráns vállalkozók vonzására, és a vállalkozói tevékenység megkönnyítésére a már az Unióban tartózkodó vagy a vállalkozásalapítástól eltérő okokból érkező migránsok körében, 

• elemzi annak lehetőségét, hogy olyan jogszabályra tegyen javaslatot, melynek célja, hogy megszüntesse a vállalkozásalapítás jogi akadályait és tartós engedélyt adjon a képzett bevándorló vállalkozóknak. 

A tagállamokat felkéri a következőkre: 

• számolják fel a legális migráns vállalkozók vállalkozásalapítását gátló jogi akadályokat, például fontolóra véve olyan kezdeményezéseket, miszerint a képzett bevándorló vállalkozóknak vagy az európai egyetemi szintű intézményben diplomát szerző bevándorlóknak olyan tartós engedélyt adnának, amely lehetővé teszi számukra, hogy Európában vállalkozást alapítsanak, és amely meghosszabbítható, ha a munkahelyteremtés, a forgalom vagy az új finanszírozási források tekintetében előzetesen meghatározott feltételek teljesülnek. 

• könnyítsék meg az információkhoz való hozzáférést és a hálózatépítést a migráns vállalkozók és a leendő migráns vállalkozók számára például megfelelő tájékoztató központok létrehozásával a migránsok által sűrűn lakott területeken. 

Munkanélküliek, különösen a fiatalok 

Tekintve a munkanélküliek jelentős számát Európa-szerte, a vállalkozást támogató programokat kell megvalósítani, hogy a munkanélküliségből kivezető útként ösztönözzék az üzleti vállalkozások létrehozását80. Kevés vállalkozásfejlesztési támogatási rendszer irányul kifejezetten a munkanélküli fiatalokra.

Valamennyi vállalkozásfejlesztési támogatásnak részét kell, hogy képezze a tájékoztatás jelzése és linkek biztosítása a támogató szolgáltatásokhoz és tanácsadáshoz, valamint az üzleti tanácsadáshoz (coaching) és mentoráláshoz. Az ilyen támogatás kiterjedhet bizonyos készségek biztosítására is (pl. a lehetőségek felismerése, üzleti tervezés, pénzügyi menedzsment, értékesítés és forgalmazás), amelyeket akár informálisan (pl. a mentorálási rendszerben), vagy formálisabban, tanfolyamon való részvétellel lehet elsajátítani.

A támogatásnak a legnagyobb potenciállal bíró csoportokra kell irányulnia (például szakképzett
munkanélküliek, nők és fiatalok), és a foglalkoztatási szolgálatok, a vállalkozásokat támogató szervezetek és a finanszírozást nyújtók szoros együttműködésén kell alapulnia. A cél segítséget nyújtani ahhoz, hogy a munkanélküliek hatékonyan önfoglalkoztatóvá váljanak, növelni a vállalkozásuk fenntarthatóságát, valamint testre szabni a támogatást az olyan csoportok esetében, amelyek kiegészítő erőforrásokat igényelhetnek, például a fiatalok vagy azok, akiket nem az üzleti támogatás hagyományos csatornáin keresztül lehet a legjobban elérni.

Általában is figyelmet kell fordítani a munkanélküliekre, különösen azokra, akik már rendelkeznek olyan készségekkel és kompetenciákkal, amelyeket üzleti tanácsadással és mentorálással önálló vállalkozói tevékenységgé lehet alakítani.

A Bizottság a következő lépéseket fogja tenni: 

• 2014-ben a társadalmi változás és innováció program keretében elindítja a leendő mikrofinanszírozási eszközt, amely a kiszolgáltatott csoportokat fogja szolgálni, többek között olyan személyeket, akik már elvesztették, vagy akiket az a veszély fenyeget, hogy elvesztik munkahelyüket, vagy akik számára nehézséget jelent a munkaerőpiacra való belépés vagy visszatérés. 

• az Európai Szociális Alap révén technikai segítséget nyújt többek között a vállalkozást indító fiatalokat és a szociális vállalkozókat támogató rendszerek létrehozásához, 

• 2013 júniusában a Progress mikrofinanszírozási eszközzel összefüggésben fórumot szervez a mikrofinanszírozás és a szociális vállalkozás terén érintettek számára azzal a céllal, hogy a helyi pénzügyi közvetítő szervezeteket a vállalkozói tevékenység támogatására ösztönözze a zöld gazdaságban, 

• a vállalkozásról szóló 2013-as éves jelentésben, amelyet az OECD-vel közösen dolgoz ki, a munkanélküliek számára elemzi a vállalkozói tevékenység helyzetét. A jelentés elemzi a jelenlegi helyzetet, példákat mutat be a kérdés megoldása tekintetében bevált gyakorlatokra, és releváns szakpolitikai ajánlásokra tesz javaslatot, 

• elemzi a „Self-employment and entrepreneurship: the contribution of Public Employment Services to job creation” (Önfoglalkoztatás és vállalkozás: az állami foglalkoztatási szolgálatok szerepe a munkahelyteremtésben) című tanulmány eredményeit, és 2013 júniusában tájékoztató rendezvényt szervez az állami foglalkoztatási szolgálatok számára.

A tagállamokat felkéri a következőkre: 

• teremtsenek kapcsolatot az állami foglalkoztatási szolgálatok és az üzleti támogatási 
szolgáltatások, valamint a (mikro)finanszírozást nyújtó szolgáltatók között, hogy segítséget nyújtsanak a munkanélkülieknek abban, hogy megtalálják a vállalkozáshoz vezető utat, 

• törekedjenek a munkanélküliség problémájának megoldására olyan, a munkanélküli fiataloknak szervezett üzleti képzési programoknak az ifjúsági és egyéb szervezetekkel, legfontosabb üzleti tanácsadókkal és pénzügyi intézményekkel partnerségben történő kidolgozásával, amelyek világosan meghatározott szakaszokból állnak (a profil meghatározása, tervezés, beindítás, konszolidáció és növekedés), és minden egyes szakaszban változó összetételű szolgáltatásokat (tanácsadás, képzés és képesítés, mentorálás és mikrohitelhez való hozzáférés) kínálnak,

• indítsanak aktív munkaerő-piaci programokat, amelyek valamennyi munkanélkülinek pénzügyi támogatást nyújtanak vállalkozás indításához, 

• az oktatási és képzési rendszerekkel együttműködésben és a különböző tagállamokban sikeresnek bizonyult modellek alapján – a második esélyt jelentő oktatás iránti elkötelezettség jeleként – hozzanak létre és működtessenek vállalkozói oktatási rendszereket a munkanélküliek számára, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy vállalkozóként (újból) belépjenek az üzleti életbe.

Forrás: Európai Bizottság

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

ELHALASZTVA 2020-RA --- Meghívó: FÖLFELÉ! KONFERENCIA - 2019. november 22., péntek 9-18 óra - Budapest

A FÖLFELÉ! KONFERENCIÁT 2020-RA ELHALASZTOTTUK.  AZ ÚJ IDŐPONTRÓL A RÉSZTVEVŐKET ÉS ÉRDEKLŐDŐKET ÉRTESÍTJÜK A HONLAPON, H...