Digitális menetrend: egy uniós tanulmány szerint a nők digitális ágazatban való, nagyobb arányú részvétele évente 9 milliárd euróval növelné az uniós GDP-t

Nem csupán a digitális ágazat, de a nők és az európai gazdaság is előnyét látná, ha több lány érdeklődne ilyen irányú karrier iránt, és több nő helyezkedne el az ágazatban. Elsősorban erre a megállapításra jutott az a felmérés, amelyet az Európai Bizottság a mai napon tett közzé az IKT-ágazatban tevékenykedő nőkről.

A tanulmány szerint jelenleg túl kevés női munkavállaló dolgozik a szóban forgó területen:

• Az alapfokozatú egyetemi végzettséggel rendelkező nők közül 1000-ből csak 29 rendelkezik az információs és kommunikációs technológiák (IKT) terén szerzett diplomával (a férfiak tekintetében ez a szám 95), és 1000 hölgy közül mindössze 4 dolgozik ténylegesen az IKT-ágazatban.
• A nők körében gyakoribb, hogy pályafutásuk közepén elhagyják a szakterületet, az irányítási, valamint döntéshozatali posztokon pedig még más ágazatokhoz képest is alacsonyabb arányban képviseltetik magukat.
• Az IKT-ágazatban a dolgozók csupán 19,2%-ának van női felettese, míg ez az arány a többi területen 45,2%.

Ha a fenti tendencia megváltozna, és a nők a férfiakhoz hasonló gyakorisággal helyezkednének el a digitális ágazatban, a tanulmány szerint az Európai Unió GDP-je körülbelül 9 milliárd euróval (Málta GDP-jének 1,3-szeresével) növekedne évente. Az arányok kiegyensúlyozása az IKT-ágazat szempontjából is áldásos lenne, hiszen azon szervezetek esetében, amelyek több női vezetővel rendelkeznek, a tőkearányos jövedelmezőség 35%-kal, a részvényhozam pedig 34%-kal magasabb, mint más hasonló szervezeteknél.

A tanulmány arra is utal, hogy a nők körében az IKT-ágazatban dolgozók csaknem 9%-kal többet keresnek, mint a gazdaság többi területén tevékenykedők, ezenfelül jóval rugalmasabb munkarend szerint dolgoznak, és kevésbé vannak kitéve a munkanélküliség veszélyének (2015-ig 900 ezer betöltetlen IKT-poszt áll majd rendelkezésre az EU-ban).

Az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke, Neelie Kroes szerint: „Mostanra nyilvánvalóvá vált számunkra, hogy minél több nő vesz részt egy vállalat életben, az annál »egészségesebb«. Éppen ideje volt, hogy az IT-szektor is felismerje ezt, és esélyt adjon a nőknek, hogy a bennük rejlő óriási potenciált az ágazat és az európai gazdaság hasznára fordítsák.”

A tanulmány a meghozandó intézkedések tekintetében négy prioritási területet javasol:

• A nők körében és az egész társadalomban az ágazat kapcsán kialakult kép megújítása olyan módszerekkel, mint például a legvonzóbb (érdekfeszítő, változatos, jövedelmező stb.) IKT-témák népszerűsítése a fiatal nők körében;
• A nők ágazaton belüli pozíciójának megerősítése, például olyan összehangolt európai oktatási programoknak az ágazattal együttműködésben történő támogatásával, amelyek kitérőktől mentes, egyenes vonalú pályafutást biztosítanak számukra a digitális szektorban;
• A női vállalkozók számának növelése az IKT-szektorban, például a „magvető tőkét” és kockázati tőkét biztosító programokban való részvételük elősegítésével;
• A szektorbeli munkafeltételek javítása, például azáltal, hogy felhívják a figyelmet a nőket alkalmazó vállalatok nagyobb teljesítményére.

Háttér

A tanulmány legfontosabb megállapításai a következők:

• Az ágazatot túl korán elhagyó nőkről: az IKT-diplomával rendelkező nők közül a harmincévesek 20%-a, míg a 45 év felettiek csupán 9%-a dolgozik az ágazatban;
• A vezetői és döntéshozói posztokon a nemek eloszlásának a nők hátrányára tapasztalható aránytalanságáról: az IKT-szektorban dolgozók 19,2%-ának van női felettese, míg az egyéb területek munkavállalói esetében ez az arány 45,2%;
• A digitális ágazatban tevékenykedő női vállalkozók más ágazatokhoz képest túl alacsony számáról: az európai vállalkozói réteg 31,3%-át, míg az IKT-területeken dolgozó vállalkozók számának csupán 19,2%-át alkotják a női vállalkozók.

A tanulmány rámutat azon tényezőkre is, amelyek a nőket eltántorítják a szektorban való teljes értékű részvételtől: a) a női szereppel kapcsolatos kulturális hagyományok és sztereotípiák, b) belső gátak és szociálpszichológiai tényezők, például önbizalomhiány, a tárgyalási képesség hiánya, kockázatkerülés és a versenyhez való negatív hozzáállás, valamint c) külső korlátok, például a területen tapasztalható erőteljes férfidominancia, nehézségek a magánélet és a munka egyensúlyának fenntartása terén, szerepminták hiánya a szektorban.

A tanulmány – a videójáték-fejlesztőtől kezdve a digitális kommunikációs szakemberen keresztül az IKT-politikai döntéshozóig – számos példán keresztül illusztrálja a digitális technológia területén dolgozó nők helyzetét. A jelentés végkövetkeztetése az, hogy az IKT-szektorbeli pályafutás elsősorban női szerepminták kialakításával és az ágazatban dolgozó nők ismertségének és elismertségének biztosításával válhat vonzó lehetőséggé minél több fiatal nő számára.

Hasznos linkek

Women active in the ICT sector (Nők az IKT-szektorban) összefoglaló

Women active in the ICT sector (Nők az IKT-szektorban) tanulmány

Az IKT-szektorban dolgozó nők és a Digitális Menetrend

Forrás: Európai Bizottság