Kell-e női kvóta a cégvezetésben?

Mennyit ér az Európai Bizottság irányelve, amely azt a célt tűzte ki, hogy 40 százalék legyen a nők aránya a tőzsdén jegyzett vállalatok vezetésében 2020-ra? A feladatot kipipálják, vagy jó szívvel teljesítik az európai cégek? Ezeket a kérdéseket feszegette a Világgazdaság mai - "Nők az üzleti csúcson" címmel megrendezett - konferenciáját megnyitó előadásában Czakó Borbála, az Ernst & Young globális igazgatója és partnere Budapesten.

Kvóta nélkül nagyon nehéz elérni, hogy több női vezető legyen, már csak azért is, mert az esetek többségében férfiak döntenek a kinevezésükről – állapította meg Czakó Borbála, miután megszavaztatta a VG-konferencia résztvevőit arról, hogy szükség van-e esélyegyenlőségi kvótára. A többség igennel voksolt. Az előadó a sokszínűség jótékony hatásával és az eredményesség növekedésével indokolta a kvóta szükségességét. Egyúttal bejelentette, hogy az Ernst & Young „Az év üzletembere” díj példáját követve létrehozza „Az év sikeres üzletasszonya” díjat is.

Czakó Borbála idézte az Európai Unió adatait, amelyek szerint egyértelműen Finnország és Svédország áll az élen a női vezetők alkalmazásában, mind a gazdaságban, mind pedig a politikában.

Összességében a tagállamokban lényegesen nagyobb az előrelépés e téren a kormányokban és a parlamentekben, mint az üzleti életben. Magyarországon ugyanakkor épp fordított a helyzet: 14 százalékos mutatóval az üzleti szféra áll jobban, a parlamentben 9 százalék a nők aránya, a kormányzati állapotot pedig 0 százalékkal jellemezte az Európai Bizottság az irányelv 2012 novemberi megszületését megelőző kimutatása alapján. Nálunk azóta egy nő került a kormányba, de ezzel is az utolsók között vagyunk az uniós rangsorban.

Az Ernst & Young igazgatója mindezek alapján megállapította: bőven van még tennivaló a női vezetők alkalmazásában az EU tagállamainak többségében, így Magyarországon is. Annál is inkább,  mert a számítások szerint, ha sikerülne évente 5 százalékkal növelni a női vezetők számát, akkor sem lesz meg a 40 százalék, ezzel is csak 37 százalékos arányt tud elérni az EU 2020-ra. S ha meglesz 40 százalék, gondolni kell arra, hogy az esélyegyenlőségi kvóta  a férfiakra is vonatkozik – figyelmeztetett Czakó Borbála.

A nők vezetők a világ legnagyobb rejtett tartalékai – szögezte le a konferencián Dietz Miklós, a McKinsey senior partnere a tanácsadó cég nemzetközi felméréseinek eredményei alapján. Számok sora bizonyítja, hogy női vezetők közreműködésével a sajáttőke arányos nyereség 47, az átlagos EBIT marzs pedig 55 százalékos növekedést mutat. Ennek ellenére még mindig kevés a női vezető – tette hozzá Stark Júlia, a McKinsey projektvezetője.

Folytatás