Nőicégek.hu - Nők az üzleti életben
A Nőicégek.hu szakmai honlapot azért indítottuk a Nőtárs Alapítványnál, hogy Európából és Amerikából összegyűjtsük és közzé tegyük azokról a női cégekről készült anyagokat, akik követendő példákkal, új ötletekkel bátoríthatják és segíthetik a magyar nőket vállalkozásaik fejlesztésében vagy elindításában.
Kérdésed, észrevételed, javaslatod esetén várjuk leveled a hello[kukac]notars.hu email címen, vagy a honlap alján található Kapcsolatfelvételi űrlapon.

2012. december 12.

Mítoszrombolás és üvegplafontörés: 8000 női vezetőjelölt az Európai Üzleti Iskolák adatbázisában

Az Európai Üzleti Iskolák / Nők a vállalatok vezetőtestületeiben elnevezésű kezdeményezés a mai napon online adatbázisban tette közzé 8000 olyan női vezető szakmai profilját, akik megfelelnek a tőzsdén jegyzett társaságok által meghatározott szigorú vállalatirányítási kritériumoknak, magasan képzettek és készek arra, hogy akár holnaptól vezető tisztséget töltsenek be nagyvállalatok igazgatótanácsában. 

A mostantól nagyvállalatok és fejvadásztársaságok számára az interneten is hozzáférhető és folyamatosan bővülő Global Board Ready Women (GBRW) elnevezésű lista arról tanúskodik, hogy nagy számban vannak jelen a gazdasági életben olyan, kiváló képesítésekkel rendelkező nők, akik alkalmasak arra, hogy a 21. század legkorszerűbb elvárásainak megfelelően vezessenek vállalatokat Európában és Európán kívül. Emellett a lista arra is felhívja a figyelmet, hogy ideje áttörni az „üvegplafont”, amely megakadályozza e nőket abban, hogy tisztségeket töltsenek be a vállalatok vezetőtestületeiben.

„Nem hagyhatjuk kárba veszni a tehetséget, ha biztosítani akarjuk az európai gazdaság felemelkedését. Ezért tett javaslatot a közelmúltban az Európai Bizottság a vállalati felső vezetésben a nők és férfiak közötti jobb egyensúly megteremtését célzó európai szintű jogszabály elfogadására” – jelentette ki Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, uniós jogérvényesülési biztos. „Gyakran hallom az érvelést, miszerint nem léteznek elegendő számban olyan nők, akik rendelkeznének a felső vezetői pozíciók betöltéséhez szükséges képesítéssel és tapasztalattal. Az Európai Üzleti Iskolák hálózata és nemzetközi partnereik ma nagy lépést tettek e mítosz lerombolása és az üvegplafon áttörése felé. A lista a bizonyíték arra, hogy igenis vannak ilyen nők – és a számuk legalább 8000. Most a vállalatokon a sor, hogy kamatoztassák e nők tehetségét.”

Az adatbázist alkotó listát és a hozzá kapcsolódó fórumot a Financial Times Non-Executive Directors’ Club gondozza a LinkedIn globális internetes üzleti platformon. A GBRW-ben szereplő nők alkalmasak tőzsdén jegyzett vállalkozások felső vezetői tisztségeinek betöltésére, és megfelelnek az Európai Üzleti Iskolák / Nők a vállalatok vezetőtestületeiben kezdeményezés tagszervezetei által az elmúlt másfél év során kidolgozott világos kritériumrendszernek.

Az adatbázisba alapos értékelést és ellenőrzést követően kerülhettek be a kritériumoknak megfelelő nők. A kezdeményezésben részt vevő üzleti iskolák és szakmai szervezetek azonos kritériumokat alkalmaztak a végzett hallgatók és a tagok esetében.

Ennek megfelelően a listán szereplő nők mindegyike legalább ötéves tapasztalattal rendelkezik az alábbi munkakörök közül egyben vagy többen:
  • tőzsdén jegyzett/zártkörű társaságok elnöke és/vagy nem ügyvezető igazgatója;
  • tőzsdén jegyzett/zártkörű társaságokban betöltött vezérigazgatói (CEO), operatív vezérigazgatói (COO), pénzügyi vezérigazgatói (CFO) vagy egyéb vezérigazgatói szintű tisztség;
  • nagy családi vállalkozásokban az igazgatótanácsban helyet foglaló családtag vagy ellenőrző tulajdonos;
  • állami hivatalok igazgatója;
  • nonprofit szervezetek igazgatója;
  • vezető intézményi befektetési szakember;
  • igazgatótanácsokat és azok bizottságait ügyfélként kiszolgáló vezető partner számviteli, jogi és vezetési tanácsadással foglalkozó cégeknél;
  • vállalkozó;
  • felsőfokú oktatási intézmény megfelelő tapasztalattal rendelkező vezető oktatója.

Előzmények

2012 novemberében az Európai Bizottság jogalkotási javaslatot nyújtott be a nők vállalati vezetőtestületekben betöltött arányának képzettségen és érdemeken alapuló növelése érdekében. A javasolt irányelv azt a minimális célt tűzi ki, hogy Európában 2018-ig a tőzsdén jegyzett állami vállalatok és 2020-ig a tőzsdén jegyzett egyéb vállalatok vezetőtestületeiben a nem ügyvezető tagok között az alulreprezentált nem aránya érje el a 40%-ot.

A javaslat kiegészítő intézkedésként magában foglal egy „flexi-kvótát”. Ez a tőzsdén jegyzett vállalatok által betartandó azon kötelezettséget jelenti, hogy saját, egyedi, 2020-ig (illetve állami vállalatok esetében 2018-ig) elérendő önszabályozási célokat tűzzenek ki mindkét nemnek az ügyvezető igazgatók körében történő képviseletére.

A képzettség és az érdem továbbra is kulcsfontosságú kritériumnak számít a vezetőtestületi állások betöltésénél. A javasolt irányelv megteremti a vállalatirányítási követelmények minimális harmonizációját, így a kinevezési döntéseknek objektív képzettségi kritériumokon kell alapulniuk.Ezenfelül beépített biztosítékok garantálják, hogy az alulreprezentált nemet érintő előléptetések nem lesznek feltétel nélküliek és automatikusak.Az Európai Bíróság pozitív intézkedésekre vonatkozó ítélkezési gyakorlatával összhangban az azonos képzettséggel rendelkezők között előnyben kell részesíteni az alulreprezentált nemhez tartozó személyeket, kivéve, ha az egyes jelöltekre vonatkozó valamennyi konkrét kritérium objektív értékelése a másik nemhez tartozó pályázó felé billenti a mérleg nyelvét. A tagállamoknak megfelelő és visszatartó erejű szankciókat kell előírniuk a javasolt irányelvet megsértő vállalatokra vonatkozóan.

Az Európai Unió jogalkotási hatásköre a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdésekben 1957-re nyúlik vissza (lásd: SPEECH/12/702). A Tanács már 1984-ben és 1996-ban is megfogalmazott ajánlásokat a döntéshozatalban a nők és férfiak kiegyensúlyozott részvételének előmozdításáról. Ezenfelül az Európai Parlament számos állásfoglalásában felszólított uniós szintű, jogilag kötelező erejű kvóták létrehozására.

Egy 2012 márciusában közzétett európai bizottsági jelentés rávilágított, hogy a vállalatok vezetőtestületeiben jelenleg Unió-szerte a férfiak vannak túlnyomó többségben. Nagy különbségek tapasztalhatóak ugyanakkor az egyes országok között: a legnagyobb vállalatok vezetőtestületeiben Finnországban a nők aránya 27%, Lettországban 26%, míg ugyanez az arány Máltán mindössze 3%, Cipruson pedig 4%. Az előrelépés csak azokban az országokban látványos, ahol kötelező erejű jogszabályokat vezettek be a vállalatok vezetőtestületeire vonatkozóan. Franciaország, amely 2011 januárjában vezette be a jogszabályban rögzített kvótát, egymagában a 2010 október és 2012 január között EU-szerte regisztrált összes növekedés több mint 40%-át adja.

Forrás: Európai Bizottság

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Kiemelt bejegyzés

ELHALASZTVA 2020-RA --- Meghívó: FÖLFELÉ! KONFERENCIA - 2019. november 22., péntek 9-18 óra - Budapest

A FÖLFELÉ! KONFERENCIÁT 2020-RA ELHALASZTOTTUK.  AZ ÚJ IDŐPONTRÓL A RÉSZTVEVŐKET ÉS ÉRDEKLŐDŐKET ÉRTESÍTENI FOGJUK ITT A ...