Blogból brand – amikor a második műszakból lesz az első
Az első riportalanyunk Szentgyörgyi Kata, akit a Kicsi Ház blog írójaként többen ismerhetnek.
Nemrégiben pár sort írtál a LFC-nek, hogy hálás vagy a B oldalas cikkekért, sokat segítettek neked is. Te is váltottál, újat kezdtél. Hogy indultál neki?
Így utólag szinte vicces, de amint eldöntöttem, hogy váltok, azonnal jött egy lehetőség. Az új életem egyik legizgalmasabb feladata még nem publikus, de hamarosan az lesz és hallotok majd róla. Számomra tipikus B oldalas ügy, olyan szépen „szervezetten” zajlott az egész.
Igaz, a válság miatt sokszor eszembe jut, hogy nem volt-e rossz döntés a biztos, nyugodt – de aranykalitka – munkahelyet otthagyni, ahol kapom a kis fizetésemet, adnak enni és elvagyok. Nem kell-e majd visszafordulni ugyanoda? Hosszú távon hoz-e az irányváltásom olyan munkát, hogy soha ne is kelljen oda visszamennem?
De most azt érzem, repülök. Olyan energiák szabadulnak fel, hogy csak rájuk kell bíznom magam. A széláram felkap és röpít. És ez most nagyon jó.
Persze ott van a kérdés is, hogyan fogom ezt hosszú távon kihasználni, profitot termelni. Még nem tudom.
Van egy barátnőm, aki azt mondja, nekem ezzel most nem kell foglalkoznom, majd minden jön, amikor jönnie kell és a dolgok összeállnak. Eddig így volt. Minden pont akkor, pont ott, ahogy kell. Hiszek abban, hogy ha valaki rossz úton jár, az élettől folyamatosan kapja a figyelmeztetéseket. Annyi jó dolog történik velem – számtalan nem várt, szerencsés fordulattal –, hogy azt hiszem, ezek is jelek. Nem gondolom, hogy ne lenne jó az irány.
Mi minden motivált, hogy irányt válts?
Két kicsi gyerek mellett olyan munkát szerettem volna, ami lehetővé teszi, hogy ne pusztán napi másfél-két órát lássam őket, hanem ott legyek, amikor szükségük van rám.
Hozzáteszem, most alig látnak, de azt gondolom, hosszú távon ez nem így lesz. Már az is nagy lépés, hogy a különórák, a játszóteres bandázások, mind-mind beleférnek a mostani „munkarendem” mellett, amit igyekszem úgy alakítani, hogy 4-8-ig szabad lehessek. Az már más kérdés, hogy 8-tól éjjel 11-ig sokszor van második műszakom…
A HÍR FOLYTATÁSA >>
Nemrégiben pár sort írtál a LFC-nek, hogy hálás vagy a B oldalas cikkekért, sokat segítettek neked is. Te is váltottál, újat kezdtél. Hogy indultál neki?
Így utólag szinte vicces, de amint eldöntöttem, hogy váltok, azonnal jött egy lehetőség. Az új életem egyik legizgalmasabb feladata még nem publikus, de hamarosan az lesz és hallotok majd róla. Számomra tipikus B oldalas ügy, olyan szépen „szervezetten” zajlott az egész.
Igaz, a válság miatt sokszor eszembe jut, hogy nem volt-e rossz döntés a biztos, nyugodt – de aranykalitka – munkahelyet otthagyni, ahol kapom a kis fizetésemet, adnak enni és elvagyok. Nem kell-e majd visszafordulni ugyanoda? Hosszú távon hoz-e az irányváltásom olyan munkát, hogy soha ne is kelljen oda visszamennem?
De most azt érzem, repülök. Olyan energiák szabadulnak fel, hogy csak rájuk kell bíznom magam. A széláram felkap és röpít. És ez most nagyon jó.
Persze ott van a kérdés is, hogyan fogom ezt hosszú távon kihasználni, profitot termelni. Még nem tudom.
Van egy barátnőm, aki azt mondja, nekem ezzel most nem kell foglalkoznom, majd minden jön, amikor jönnie kell és a dolgok összeállnak. Eddig így volt. Minden pont akkor, pont ott, ahogy kell. Hiszek abban, hogy ha valaki rossz úton jár, az élettől folyamatosan kapja a figyelmeztetéseket. Annyi jó dolog történik velem – számtalan nem várt, szerencsés fordulattal –, hogy azt hiszem, ezek is jelek. Nem gondolom, hogy ne lenne jó az irány.
Mi minden motivált, hogy irányt válts?
Két kicsi gyerek mellett olyan munkát szerettem volna, ami lehetővé teszi, hogy ne pusztán napi másfél-két órát lássam őket, hanem ott legyek, amikor szükségük van rám.
Hozzáteszem, most alig látnak, de azt gondolom, hosszú távon ez nem így lesz. Már az is nagy lépés, hogy a különórák, a játszóteres bandázások, mind-mind beleférnek a mostani „munkarendem” mellett, amit igyekszem úgy alakítani, hogy 4-8-ig szabad lehessek. Az már más kérdés, hogy 8-tól éjjel 11-ig sokszor van második műszakom…
A HÍR FOLYTATÁSA >>
Megjegyzések
Megjegyzés küldése